Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

HTML

s.c.

Friss topikok

  • s.c.: Talán a betűk... talán a kezed... talán meg is teszed... :) (2019.01.25. 19:30)
  • s.c.: Ezzel nem vagy egyedül. (2017.01.07. 12:18)
  • s.c.: Köszi :) meg a blog is :) Örülök,ha így érzel :) (2016.06.30. 20:08)
  • s.c.: Igen,sajnos egyre gyakrabban tapasztalom én is.... Üdv Amerika24,de rég jártál nálam,a régi blog... (2016.05.07. 12:01)
  • s.c.: :P :D (2015.01.15. 19:23)

Címkék

Poets of the Fall - No End No Beginning

s.c. 2011.12.16. 01:01

Szólj hozzá!

s.c. 2011.12.16. 00:36

 
 
Azt hiszem, ma megõrült a szél,

kotort, kavart, vitte a mocskokat,

jajongva repült a rozsdamart levél,

s nem találta párját a fák alatt.

Kapaszkodtam én is, magamba tán,

mert sehol sincs a tíz ujj összeér...

Ketten siettek, úgy bújt a lány,

s a férfi szólt. Kedvesem, ne félj!

Ordítanék, de csak repül a sál,

kabátom alatt felsikít a szél,

kócolt hajamba beletúr a fáj...

s könnyként repül tovább a semmiér'.



/ Nagy Ilona /

6 komment

s.c. 2011.12.16. 00:31

 

Lélekbõl lélekhez



Szellõsodrú emlékek hullnak elalélva

meggyötört szívünk lábai elõtt,

könnycsepped szeli fájón néha-néha

érdes forgáccsá a régvolt idõt.



Már nem fogod a kezem. Szemed kesereg.

Valaha volt fénye csak bánat és vád,

s míg nézed, ahogy vágyam új bora pezseg,

mélyedben fonnyad egy álomvirág.



Beletörõdve, mintha sírba dobnál,

két kezeddel löksz a világ felé

beléd fogódzom, míg a kínom tompán

éles pengeként hasít kétfelé.

 

/ V.L. / 

Szólj hozzá!

s.c. 2011.12.13. 23:56

1 komment

s.c. 2011.12.13. 23:47

 
Bergerette
 
 
Már végleg téged hordlak a szememben,

Mióta abszurd angyalként elõttem

Ezen a foszló, végtelen napon

Megjelentél, hogy - ma már jól tudom –

Kiments a végsõ némaságból engem.



Hurcolnak hullámos vizek,

Énünkbõl kék forrás ered;

Ki tudja, milyen part a szerelem?

Én nem gyújtogató szemed,

Nem is bronzszobor testedet:

Homlokodon a ráncot szeretem.



Mint a dió, magamba kövesedtem,

Az életem csupán irodalom -

Nézlek belül, s nincs más mit mondanom

Latinul akár, vagy dal-keresetlen:

Már végleg téged hordlak a szememben.



/ Imre Flóra /

Szólj hozzá!

s.c. 2011.12.13. 22:45

...ha a csalódás fojtogató könnyeit hinti eléd az Élet, mondj köszönetet érte, hogy nem a hosszan tartó vakság szegõdött melléd...

/M./

Szólj hozzá!

HANGulat

s.c. 2011.12.12. 22:42

Szólj hozzá!

:P

s.c. 2011.12.12. 22:39

 
 
 
ROSSZ vagyok amikor JÓ

6 komment

süti beállítások módosítása