Bergerette
Már végleg téged hordlak a szememben,
Mióta abszurd angyalként elõttem
Ezen a foszló, végtelen napon
Megjelentél, hogy - ma már jól tudom –
Kiments a végsõ némaságból engem.
Hurcolnak hullámos vizek,
Énünkbõl kék forrás ered;
Ki tudja, milyen part a szerelem?
Én nem gyújtogató szemed,
Nem is bronzszobor testedet:
Homlokodon a ráncot szeretem.
Mint a dió, magamba kövesedtem,
Az életem csupán irodalom -
Nézlek belül, s nincs más mit mondanom
Latinul akár, vagy dal-keresetlen:
Már végleg téged hordlak a szememben.
/ Imre Flóra /
Mióta abszurd angyalként elõttem
Ezen a foszló, végtelen napon
Megjelentél, hogy - ma már jól tudom –
Kiments a végsõ némaságból engem.
Hurcolnak hullámos vizek,
Énünkbõl kék forrás ered;
Ki tudja, milyen part a szerelem?
Én nem gyújtogató szemed,
Nem is bronzszobor testedet:
Homlokodon a ráncot szeretem.
Mint a dió, magamba kövesedtem,
Az életem csupán irodalom -
Nézlek belül, s nincs más mit mondanom
Latinul akár, vagy dal-keresetlen:
Már végleg téged hordlak a szememben.
/ Imre Flóra /
