Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

HTML

s.c.

Friss topikok

  • s.c.: Talán a betűk... talán a kezed... talán meg is teszed... :) (2019.01.25. 19:30)
  • s.c.: Ezzel nem vagy egyedül. (2017.01.07. 12:18)
  • s.c.: Köszi :) meg a blog is :) Örülök,ha így érzel :) (2016.06.30. 20:08)
  • s.c.: Igen,sajnos egyre gyakrabban tapasztalom én is.... Üdv Amerika24,de rég jártál nálam,a régi blog... (2016.05.07. 12:01)
  • s.c.: :P :D (2015.01.15. 19:23)

Címkék

s.c. 2009.10.31. 22:08

Szólj hozzá!

s.c. 2009.10.31. 21:55

Utánunk

 Írta: gyémánt 



Barátkoztam ma
egy rég ismert, nyugalmas tájjal,
hol fehér kövek, fekete gyászban
viselnek betûket,
s a gesztenyés úton
hidegvérrel
játszadoztam el
egy furcsa gondolattal,
/mi is ez az élet/

Mert még
az ég kékje az enyém,
benne a nap
ékes sugarai felém száguldanak,
az enyém a sóhaj,
ha kicsi, ha nagy, s az érzés
velem él,
hogy tudhatom, hogy vagy.

De a holnap,
hol a fagytalan tél után
mered kõvé
minden csepp gondolat,
a vázában majd
fehér margaréta-csokor,
s a sírkövön
egy felirat mi marad.


Szólj hozzá!

s.c. 2009.10.31. 21:52


Tandari Éva : 

Egy Hang szól halkan...


Keserû szavak élednek a papíron...
Ám egy Hang szól halkan az éjben:
Múljék el szívedbõl a fájdalom,
hisz mi él; itt él Szívem rejtekében.

Itt él, s Én számon tartok híven
minden kihullott könnyet s hulló átkot,
s mindenki érdeme szerint arat majd
Kezembõl égõ ostort
vagy Égi-szép Virágot.

Én vagyok az Út, melyen lépni kell,
s ha más útra tér a balga láb,
újra és újra kell induljon
míg tisztelni tudja az Én utam porát !

Újra és újra kell induljon
hogy mit vetett; learassa híven,
s csak akkor kap zugot Szívem rejtekén
ha megtisztította Mezõmet egészen.

Nem hagyhat senki másra örökül
egyetlen lábon álló, keserves kalászt...
- S ki hogy értette meg az Igét;
Akként kérem rajta számon az aratást...

Nem kérek a balgától bölcset,
de nem tûröm a Bölcstõl a balgát...
Így simítom el az Utak mély ráncait
hogy fénylõ legyen egyszer minden reggel...

- Fénylõ, mint ÉN vagyok:
AZ ÉLÕ IGAZSÁG !!


Szólj hozzá!

s.c. 2009.10.31. 21:44

"Minek örüljek?" – kérded.
Annak, hogy élsz, hogy vagy, hogy halhatatlan vagy. Annak, hogy jólesik a friss víz, a kenyér, az esõ és a meleg nap. És a hó, és a jég, és annak, hogy erõs vagy, és ha holnap mindenedet elsodorja az ár, akkor is képes vagy összeszedni magad. Ha kell, a semmibõl. Annak, hogy a végtelen égbolt van a fejed felett - és azon túl, amit szemmel már nem látsz, ott a hazád.

(Müller Péter)
Nem tudok örülni.Hányingerem van az emberektõl,a kurva nagy szeretethétvégébõl,meg ebbõl a kibaszott országból.

NO COMMENT


Szólj hozzá!

s.c. 2009.10.29. 18:20

Türelmes

Kinyalt tányér a táj. A szél

tükrösíti a földet.

Apály, dagály a tengere.

A vízre senki többet.

Én sem arról, hogy itt vagyok.

A fák a partra ülnek.

Lélegzetükre tornyosul,

vagy éppen visszasüllyed.

/ Szesza /

Szólj hozzá!

s.c. 2009.10.29. 17:39

Szólj hozzá!

s.c. 2009.10.29. 17:29

mosoly

egy virágcserépben
elültettem
a mosolyomat
hetente többször
meglocsoltam
és mikor kihajtott
megsimítottam a szárát
és érdes levelét

de nem virágzott
nem szórta maga mellé
apró magvait

csak hallgatott
és reggeltõl estig nézte
amint körbesiklanak a szobában
a számból kiszökött
riadt sóhajok

/ benczes s. gábor /

Szólj hozzá!

s.c. 2009.10.29. 17:25

Szólj hozzá!

s.c. 2009.10.29. 17:24

Major Gabriella: Zacc



Nincs mit elszúrniuk együtt 
Ez az egész köztük 
ugyanis nem szép 
és nem felhõtlen 
csak egy játék 
a pokol tornácán és mégis 
jó és néha kifejezetten 
súlytalan érzés eljátszani 
a gondolattal, hogy a boldogság 
borzongató módon csak 
egy karnyújtásnyira van... 
A boldogság kék madara: 
ha rosszul közelítesz 
megriad és elrebben 
Köszönik, õk nem mernek, 
õk nem kérnek 
ennyi szentimentalizmust 
A kávét is inkább cukor nélkül isszák



Szólj hozzá!

s.c. 2009.10.29. 17:15

Esõ

Hányszor akart már elnyelni
nagy kortyokban az esõ,
hányszor áztunk már el,
hogy az egyetlen esernyõ
nem volt más,
csupán egy mókás
illusztráció...
Hányszor kísért a zuhogó
víz rohanó lépteink alatt
futva, hol már várta
a csatorna rácsa...
Hányszor érkeztem és
hányszor búcsúztunk -
álmomban is néha
esõ elõl futunk...
Három év haramia-szürke
égi áldása szinte
mind akkor hullott
fejünkre,
amikor együtt voltunk.
Az esõ - szerintem - úgy érzi,
nemcsak egymáshoz, mi már
hozzá is tartozunk.

/ Jószay Magdolna /

2 komment

s.c. 2009.10.27. 12:01

Szólj hozzá!

s.c. 2009.10.27. 11:44

A pillanat ...

A pillanat varázsát
öleld át
bölcsen
ringattasd vele
magad
és ringasd
õt el
ami volt
az már elmúlt
ami lesz
még álom
élvezd a van-t
s szeresd
hogy a perc
megálljon

/ Seres László /

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása