s.c.

" Igyekezz úgy élni,hogy mindig jusson idõd:

- nevetni...mert ez a lélek legszebb zenéje;

- olvasni...mert ez a kötelesség alapköve;

- dolgozni...mert ez a siker ára;

- játszani...mert ez az örök fiatalság titka;

- szeretni...mert gyógyítja az embert;azt is aki adja,azt is aki kapja;

- mosolyogni...mert ez az arc legszebb ékszere;

Most mindezekre együtt...

...mert ezzel egymás számára könnyebbé tehetjük az életet.

A tetõpontra az jut,aki tudja,minek örüljön,aki a boldogságát nem tette másoktól függõvé,aki nem nyugtalankodik,aki bízik önmagában...

Ami könnyen elérhetõ,az a felszínen csillog.Ami érték,olykor fénytelen és a mélyre kell leásni érte.Amiben a sokaság élvezetét leli,sivár és illanó gyönyörûséget kínál.Amirõl én beszélek,az a felszínrõl nem látható,a bensõdben derül.Szórd el,ami csillog és az igazi jóra vesd tekinteted.Örülj a magadénak.

Hogy mit jelent ez?

Téged és éned legszebb részét.

Szeretnéd tudni honnan ered?

Ha szándékaidat becsületesek,cselekedeteid helyesek,lelkiismereted nem zúgolódik..akkor egyenes gerinccel járhatsz az úton,amit ÉLET-nek nevezünk..."

Acél akaratommal
Álmaim átvitele,
Boldog beteljesülése
Célom célkitûzésének:
Csattanó csalódásom csúcspontja
Dühöngõen dermesztõ diszkvalifikálása;
Egy ember elcsüggedt, elnyomott egyéniségének...

Életem értelmének
Feltéttlen felelõssége,
Gondtalan gorombaságunk
Gyámoltalan gyógyitása:
Hallatlanul hazudó hazaszeretettünkért,
Iródalmunk ideálisan igénybevett igyekezete;
Ígérõ ítélélete írásaink ízletes ízének...

Jellemzõ javulásom
Kábitó kedvességetek
Lelkiismeretes lendülete,
Lyukas lyukképzelödésem
Megsértödött magatartása:
Naponta nemkivánatos nézetem
Nyelvtudásom nyilvánvalóan nyomott nyelvismerete...

Odaadó olvasóim
Óriási óvóintézkedéseire,
Önkririkus önfejüségem
Õszinte õrültsége:
Pillanatnyilagi páratlan pimaszságom,
Quizjátékunk quizjátékossának;
Rágalmazóan rejtélyes rosszindulatú rátámadása...

Sokatadó segitségetekért
Szeretõ szeretetem,
Támogató tanácsaitokért
Tyühás tyúktojások:
Udvariassan utolérhetettlen utasitásotokért
Útvonalam útbaigazitó útmutatásért;
Ünnepélyes üdvözlõ, ünnepnapi üdvözletem...

Ûres ûrállomásunkon
Vadidegen világürlakók,
Xera xenonlámpájánál
Yadine yorksirí Yetiboya:
Walter "Windings" W-betüjével,
Zür-zavaros zakatoló zenebona;
Zseniális zsürinek zsivajgó zsákbamacskája...
vagy ott
vagyok magammal összezárva


/ Toni /

Csurai Zsófi: Legbelsõ ajtó

kifordult képek
egy lila éjjelen
megfogalmazhatatlan
mint az idõbe zárt fájdalom
olyan dühösen
vágytam rád
hogy lefoszlott
maradék hamis arcom

veled
határtalan
vagyok

Márton Zsolt: Kevés a tapasztalatom

Kevés a tapasztalatom,
tudod: az élet;
nem értek semmihez, élek.
Hétvégén vagyok csak részeg,
van, hogy éjjel én is félek,
s akkor hiszem,
amit súg a mûvészet.

Morci: Hogy találsz rám

Nem bánom,
hívj a megadott számon.

A mai sárbanázott
rózsaszín papucsomban
vígan elvitorlázott
kesergõ múlt van,
de hanyag vállrántással
intek utána.

Csak tudnám,
hogy találsz rám most,
hogy felszedték felém az utakat?

SajnosNem: Rólunk a vers

Ha leírlak, te úgy is megteremtesz:

kulcs leszek néhány teremhez, vagy az arc,

az a másik - ott a homlokod mögött,

a tükröd, mit magadban eltakarsz.

Tárt kapu lesz bent a szemöldök íve,

két ablak a szem - íme az árny-alak;

a félelmed vagyok: vádló önmagad.

Gondolj végig, hogy szavamba zárjalak.

Lélekcsomag

Minden egyes darabját
gondosan válogattam,
mérlegeltem is,nehogy
túlsúlyos legyen,Hagytam
néhányat késõbbre is.
Terhelni nem akarlak.
Lelkem könnyû kis préda,
de ezzel sem zavarlak.
Kedves szavak, gyöngédség,
mire vágyom, s valami
még. Kézzelfoghatatlan,
Érezhetõ,...az, ami
mégis olyan emberi
Egy érzés: a szeretet
Na, ebbõl csomagoltam.
Tettem bele eleget.
Ha kibontod, majd érzed
ahogy kezem simogat.
Mindenik érintéssel
közelembe hívogat
s akarod, hogy átjárjon
az, az édes bizsergés
a mámorig fokozva...
A gondolat, mi elvész
a kísértés nyomában.
Eltántoríthatatlan
vagy. Szívszavak vezetnek.
A szíved nyughatatlan.
Halkulva, majd lüktetõ
iramban hajtja véred,
és mosolyként elküldöd
a választ. Elfogadva.
Megõrzöm majd keretnek
Nagybetûkkel ráírom:
Szerelemmel szeretlek

/ Ligeti /

Hiányodban


Hiányodban a hajnal is csak egy napszak,
mi el se válik a szurok színû éjtõl.
Láthatatlan szálak a lelkembe varrtak,
a távol se tép ki szívós szövetébõl.

Hiányodban a kávét erõsre fõzöm,
és keserûn iszom, ahogy te szereted.
Tûzforró zuhannyal égetem a bõröm,
hogy ne érezzem a nélküled-hideget.

Hiányodban didereg a téli reggel,
az óra rám kiáltja a múló idõt.
Csak támolygok béna, elnehezült szívvel,
mint a felém vánszorgó szombat délelõtt.



/ Netelka /

Szivárvány


Bíbort kívántál meg sárgát
én zöldet vagy kéket már
nem tudom mert egymásra
festeni szivárvány volt
ezernyi alkalom kevertünk
hajnalból égszínkéket
húztunk íveket
belõlled indulót
magamba végetértet
emeltünk magasra sikolyt
nyitottunk napra csendet
váltunk távol csobbanó
kavicsformává
gyûrût formáltunk ezret
olvadtunk össze egyet.

Már nem tudom hol de
itt vagy bennem
minden visszatérõ sejtben
kereslek naponta
valaki másban génjeim
érted remegnek magadra
átformáltan.


/ öregsam /

Azért van

Azért van a fény,

hogy szemeddel játsszon,
s a színek,
hogy válogass belõlük,
a Nap melege,
hogy te reád szálljon,
mutassa szíved mint hevül.
A szellõ,
csak érted simogató,
hogy végigcsókolja testedet,
a víz melege,
lágya is neked szól,
hogy körül öleljen,
mint szerelmes kezek.

Azért vannak emberek
rajtad kívül még,
hogy közülük nékem,
te légy a Kedves,
és azért vannak nõk,
rajtam kívül még,
hogy a legjobban,
én szeresselek.

Azért van minden szép és jó,
hogy köszönts, és köszöntselek.
Mondd, nem csodálatos a Mindenható?
Értünk egy egész világot megteremtett!

/ Csákvári Zsóka /

Várakozás

Buja illatát

ontja a nyári este, csendesen
száll az éj - mint harmat-
az alvó kertre.
Megint eltelt egy nap,
a visszaszámlálás
égisze alatt.
Nekem vétek a perc
is, mi nélküled
halad. Nem tudom,
mi ez a fura láz,
de fázom,reszketek,
s közben a lelkem
ég, tûz emészti meg.
Futnom kellene,
mégis maradok,
és gyötrõdve élem
azt a pár napot,
ami a két „láthatás”
között lecsorog.

/ Csákvári Zsóka /

Visszhang


Csak a fûszer lehelte mámor
hangjai szólnak, zenélnek.
Dúlnak hidegen idegen vizeken
fodrokat. Ami megmaradt:
a máz repedésein, aminek látszom.
Meztelen tudatom, tudatom veled
kongó csatornákon. Szippant
az ágy, szökik a láz - hiszen
zöld mohán és cifra bársonyon innen,
de túl az óperencián maradtam
ember - pár füstbe ment tervvel -,
Petõfit játszva ceruzám faragom,
ám csak a lehulló háncsokra
írom néhány gondolatom.


/ SajnosNem /

Könnyû esti gondolat

A nappalé a Tett.
A Test, és az Anyag.
Az este a váltás,
a Lélek kap utat.
Mikor a Test már
elfárad, elpihen.
a Lélek kitárja
ajtaját, és alkot,
árad, üzen. Este
van...

/ Csákvári Zsóka /

Õrizlek
 

Gyûjtögetem, írom,
Mentem, az életem
Emlékfoszlányait.
Te is benne vagy.
Múló percek, napok,
Hónapok gyöngyporában
Õrizlek, mézga-édes
Mámoros szavak
Tüzében,sóhajok
Fájdalmában, mondatok
Édes gyönyörében,
Álmatlan éjszakákban,
A kimondott szó igazában,
Hangod selymében,
Bársonyában, õriz
A lelkem. Nekem ez
A vagyonom. S, ha
Elmegyek egyszer,
Ezt magammal viszem,

Ismertetõnek,hogy

Egy új életemben
Megint Rád találjak.
Mert igaz barát vagy.

Arra gondoltam, ezt
Nem mondom el,
De mégis tudnod kell.
Rá is jöhettél volna már régen.
Álmomban ígértek nékem,
Sorsom fonalát szövõ,
Száz kicsi csínytevõ
Eleven párkák, kik
Rontást hoztak Ránk,
Elvétve szõve, sorsunk fonalát .
Tõled távol, mégis közeledbe,
Látva, mégis elfeledve,
Eleven kínnal keverve,
Készítették életszövetünk.

Tudnod kell, mondd ki, mi legyen?
Égi jel nincs, csak érzelem.
Gordiuszi csomót kioldani nem tudok,
Elvágva lehet megoldani a feladatot,

De abba én, biztos belehalok.




/ Csákvári Zsóka /

Köszönöm,kedves About a girl és grief,hogy engem jelöltetek.. :)

A játékszabályok:

* Tedd ki a díjat a blogodra!
* Linkeld be, akitõl kaptad!
* Nevezz meg legalább 7 blogot!
* Hagyj üzenetet a díjazottaknál!

A díjazottak pedig:

About a girl
Cat
raspberry**
Selene
SN
Sunrises
wicuskah

 

" Szeretni úgy... hogyan is?

Gyöngéd léleksimítással,

ha kell, arctalanul

helyem mindig megtalálva

ha kell, láthatatlanul..."

Bûvös

fényben zümmögõ méhek rajaként telepszik rám
egy idegenül dúdoló dallam rejtett álma
árnyékot vet bõrömre feléd lebbenõ ruhám
mintha bõröd bûvös vászna éppen rám találna

/ Hanga /