Visszhang
Csak a fûszer lehelte mámor
hangjai szólnak, zenélnek.
Dúlnak hidegen idegen vizeken
fodrokat. Ami megmaradt:
a máz repedésein, aminek látszom.
Meztelen tudatom, tudatom veled
kongó csatornákon. Szippant
az ágy, szökik a láz - hiszen
zöld mohán és cifra bársonyon innen,
de túl az óperencián maradtam
ember - pár füstbe ment tervvel -,
Petõfit játszva ceruzám faragom,
ám csak a lehulló háncsokra
írom néhány gondolatom.
/ SajnosNem /
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
