[valaki elment megint és létezésem csak a
hiány ezüstjeleivel definiálhatom...]
valaki elment megint és létezésem csak a hiány
ezüstjeleivel definiálhatom: az ezüstjelek mögül
elõragyogó semmivel. most csak mondogatni kell
megmaradni most még megmaradni kell és mondogatni
mondataim a semmirõl
: maga elé néz de nincs már ott a látvány
lát kiegyenesített agyvelõt
festékes tubusokban száradó tartósított vért lát és szappanná
olvadó ismeretlen csontokat. az idõ szívébe fúródó
szelíd hullákat látja. személyes hangon bocsátja el magától
ekkor tárgyait s a dolgok megbocsátanak neki
talán. valakit átszínez az emlékezés
megint a hiány a definíciók a létezést megsebzõ
ezüstjelek. s a ködök a hajnali folyó fölött
lebegõ megírhatatlan balladák. balladák s örvénylõ folyók a
hajnali köd fölött: megírhatatlanok
lát vérzõ bárányként síró gyermeket
a gyönyör karóiba húzott asszonyokat látja lát
a horizonton levágott nemi szerveket égre meredni. ekkor
megvakított állatait elbocsátja magától. az ég
madarai elejtik könnyeiket.
: maga elé néz de a látvány már nincs ott
/ Zalán Tibor /
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
