“Te akkor is hiszel majd, amikor látszólag mindennek vége, amikor mások üvöltve rohannak lefelé a mélybe...Te akkor is látsz majd fényt a hegyek között, amikor a többiek hitetlenül bolyonganak a szűnni nem akaró sötétségben, te akkor is meglátod a pislákoló gyertyát a messzeségben...Harag, gyűlölet, békétlenség, ármány, hazugság, árulás, kegyetlen hidegszívű márvány, mind kéz a kézben járnak, de te elkerülöd őket, és belsőgyermekedet óvva, tartalékolod Igaz Erődet. Mert eljő az idő, amikor már nem számít a pénzen vett hírnév, a lopott idő, a hamis érzelem...alvadt vér csupán...Sokkal inkább fontos, hogy amikor látszólag mindennek vége, mi jön majd azután...
Ne érdekeljen, miért nevetnek gúnyosan rajtad mások, nem tudnak semmit, de te tisztán látod az Igazat és a Reményt adó fénysugarat túl a felhőkön, túl az égen, túl ezen a múlandó világon...
..Te majd akkor is mész tovább előre, fel a hófedte hegytetőre, amely ott ragyog aranypalástban, és te akkor is, amikor már senki más, te akkor is
hiszel majd az IGAZI CSODÁBAN!”
(Frenyó Krisztina)
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
