egy pillanatra
egy pillanatra megállt a Nap
mert felidézte arcodat
lángvörös lett a fénylõ korona
és a kihunyni készülõ tûz újra fellobbant
mert vágyat keltett benne ajkad mosolya
egy pillanatra elállt a Szél
mert rád talált és bõrödhöz ért
csodálva tested köré fonódott
és a tombolni készülõ vihar
szelíd öleléssé oldódott
egy pillanatra fény öntötte el az éjt
mert a villanásban Téged látni remélt
fellobogtak a csillagok
és az elbújni készülõ Hold
reménykedve kereste lábnyomod
/ Komáromi János /
