ÚGY SZERETNÉLEK SZERETNI...
- P. C. Brenson -
Úgy várom,
hogy egyszer várhassalak,
s fussanak szét az árnyak,
hogy sugárzó mosolyoddal
felém lépkedve,
kibontott karral láthassalak
Úgy ölelném egyszer
az ölelésedet,
pezsgőbuborékként hagynánk el a földet,
s a csillagok felett
szederjés bőrödre húzhatnád
meleget árasztó, lihegve lebbenő rezdülésemet
Úgy mennék egyszer érted,
hogy az örökbe menjek veled,
s úgy bújnék puha testedhez,
ahogyan a véges időben
talán nem is lehet
Egyszer
úgy szeretnélek szeretni,
hogy csókoló ajkam lenne
pőre nyakad éji éke,
s a természettől természetessé válna
a hullámhabok ágyán hagyott nyomainknak
ölelkező mezítelensége...
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
