Ma még veled vagyok,
ne számold, az hány óra.
Csak annyira van idõnk,
koccintsunk az elmúlóra.
De vonz a heverõ:
ruhád csendben levessed.
Angyalod leszek én,
nem rád rajzolt kereszted.
Ha kint fagy kopog,
itt forró lesz az ágyad.
Ha kertben vihar dúl,
bent tombolhat a vágyad.
Ha elcsitul a szél,
a holnap ránk simulhat.
Ma mindent elhihetsz,
éjféltõl szépül csak a múltad.
Néha eljövök,
(évente éppen egyszer).
Ölelések közt búcsúzom
én, a Szilveszter.
Az emlékeid megszépítik
majd a múltat.
De ma nem beléd,
inkább piros pezsgõbe fújlak!
/ Zs.Zs. /
"És amikor az esõ elkezd esni akkor megyek és szivárvány leszek az égen..."mert tudom, hogy "Ahol eltörtem, ott leszek erõs - Ahol vesztettem, ott leszek legyõzhetetlen és ahol el akarnak felejteni, ott leszel felejthetetlen!...még mindig."
Boldogabbat,szebbet,jobbat,mit is kívánhatnék... :)
Pálinkás Imre
hangodba kapaszkodom
a hangodba kapaszkodom
ahogy rám simítod a szeretleket,
nevetésedbe, mi visszacseng
és arcomra mosolyt varázsol,
gondokat ûz,
hófödte tájban
elém virágszõnyeget hozol,
színeket csensz a szürke égre
és a pillanatot nyújtod felém
mikor összefonódik testünk
és egymás ajándéka lelkünk,
angyalok vigyázzák álmunk
és lapozzák lassú naptárunk
az igaz idõkbe
Attól, hogy az ember nem beszél valamirõl, még gondol rá.
Sõt. Többet gondol rá.
/Sz.M./
