Ma még veled vagyok,
ne számold, az hány óra.
Csak annyira van idõnk,
koccintsunk az elmúlóra.
De vonz a heverõ:
ruhád csendben levessed.
Angyalod leszek én,
nem rád rajzolt kereszted.
Ha kint fagy kopog,
itt forró lesz az ágyad.
Ha kertben vihar dúl,
bent tombolhat a vágyad.
Ha elcsitul a szél,
a holnap ránk simulhat.
Ma mindent elhihetsz,
éjféltõl szépül csak a múltad.
Néha eljövök,
(évente éppen egyszer).
Ölelések közt búcsúzom
én, a Szilveszter.
Az emlékeid megszépítik
majd a múltat.
De ma nem beléd,
inkább piros pezsgõbe fújlak!
/ Zs.Zs. /
