Csak elsuhant a távolban
és csak messziről nézett feléd.
Csak pár percre láttad álmodban
és csak gondolatban jött eléd.
Látod.
Mégis megérintett
és mégis áttörte a falat.
Mégis megsebezhetett
és mégis bánat maradt.
/ Torjay Attila /
Szózat a mélyből
Én vagyok itt, - nem a halál, -
Csak egy vadrózsa-ág,
Akármily gyönge vagyok is,
Megfogom a ruhád.
Kezed talán felvérezem,
Hegesztem a szíved,
Sziget vagyok vad sziklák közt
Szelíd tündér-sziget.
Én vagyok itt, - semmi vagyok,
Kis, névtelen öröm,
Mely örvények közt hirtelen,
Váratlan rádköszön.
Én vagyok itt, - semmi vagyok,
Kóbor, parányi fény,
De éjbezuhanók alatt
Mindig virrasztok én.
Én vagyok itt, - semmi vagyok,
Egy illat, lehelet,
Keresztezem a rohanó rögöt
S a zúgó végzetet.
Én vagyok itt, - semmi vagyok,
Alaktalan alak,
De ha egy kicsit Te is akarod:
Megállítalak, és megtartalak.
/ Reményik Sándor /
Őri István Valahol Valahol létezel, valahol én is valahol
valamit kérdezel, valamit én is
néha vágy van benne, néha remény is
valamit
te is
én is...
...valahogy nem megy az írás...
...addig is eltolom a bicajt...
...és várom az ihletet... :) *mosoly*
MÉGIS
Jó lenne szférikus zenékké könnyülni
Az áhitat csendjében fénnyé tisztulni
Csillagvilágok végtelenjén keresztül suhanni
és visszajönni
Eléd állni
Sokat látott, messziről jött zarándokként
elmondani mégis az ostobaságaimat
Hogy planétádon, hol virágmezők igéznek
és roppant tengerek tükröznek égszínkéket
Hol sivatagi nyár szele borzongat
és szentivánéj az élet
Elmondani mégis, hogy mennyire bánom,
hogy planétádon csak árny vagyok.
/ Major Gabriella /
TAVASZVÁRÓ
Valami jácintillatú dallamot idéző
felhőtlen tekintetben
kellene már
a korai lombokon átszüremlő
olthatatlan fényeket
viszontlátni
holmi tűnékeny
napéjegyenlőségek helyett
/ Major Gabriella /
" Nehéz apró, pici szilánkokból összerakni egy kristályvázát. Egy vázát, amit utána óvni kell, hisz törékenyebb, mint valaha. Megváltozott. Nem ugyanaz a váza, mert hozzányúltunk, amikor összeraktuk. Még nem jött el az ideje, hogy végleg összetörjön. Másképp törik meg rajta a fény. Az ember is ilyen, s legfőképp a szíve. Érdekes. Ha valaki összetörte, nehezen találsz vissza az utadra. Biztos van, aki felmordul, hogy "én nem vagyok ilyen, engem nem érdekel...". Én azonban másképp látom ezt. Én azt látom, hogy sokan csak nem mondják ki (nem merik kimondani), hogy ők is egy ilyen törékeny kristályvázát rejtegetnek legbelül. Féltőn óvják mindentől. Óvják attól, hogy ki kelljen tárniuk szívük legféltettebb titkait, féltik attól, hogy valaki összetöri, óvják, mert tudják óvniuk kell e világtól. És akkor nekem az jut eszembe, hogy "ez a legrosszabb...amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen."
" Kellene az életemben egy ember, legalább egyetlen ember, akinél nem kényszerülök önvédelemre. Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni. Akit beengedek magamba: ez vagyok, minden jóval, rosszal, nemes és szennyes gondolattal együtt. És ez az egyetlen ember az, akit valóban szeretek. Ha igaz az, hogy a szeretetben a kettő egy lesz, és egymásba ölelkezik, akkor ott nem lehetnek magántitkok, hozzáférhetetlen sebek, és főleg levegőtlen, gennyes sebek nem lehetnek, mert nem tudnak egymással összeforrni. Összeforrni csak a tisztaság tud, ezt még a sebészek is tudják, mert még a testünk is így működik. Senki sem tökéletes! És elvárhatatlan, hogy az legyen, mert az ember nem az."
/ Müller Péter /
Éjszakai sugallat
Éjjeli gondolatok, didergő lelkek,
Hangtalan mondatok, láthatatlan terhek,
Tudatlan félelem, titkon szőtt tervek,
Éjsötét végtelen, leíratlan versek.
Láthatatlan kapcsok, tétova szavak,
Monoton kattogás, láthatatlan falak,
Váratlan csodák, álmodott gondolat,
Ki nem mondott igazság, hirtelen alkonyat.
Reggeli ébredés, rohanó életek,
Madárdalos délelőtt, eldugott érzetek,
Titkon szőtt vágyak, titokzatos képletek,
Várni, várni várni, míg azt mondod: ...
/ Szepesi Ferenc /
Egyszerű semmiség az egész, én tudom jól,
De elmondom, hátha érteni fogsz a szavakból.
Ha rám csukott ajtók mögött fájna a csend,
Hát dúdolok félelmemben, halk zene szól, idebent.
Elveszett könnyeim helye már csak fehér folt,
A pillanat elszökött, s meglehet, hogy nem is volt.
Nélküled nem történhet más ezután,
De kettőnkkel megtörténhet bármi talán.
Legyen ez egy másik város,
Valahol a földön túl,
Legyen ez egy kínzó mélység,
Ahova a lelkünk hull,
Legyen ez egy hosszú álom,
Dideregve hűvös ágyon,
Csak jöjjön már,
Az amire gondolnál.
Táncolok felhők végtelen széle fölött rég,
Nem tudom elkapnál, ha vég leesnék.
Nélküled nem történhet más ezután,
De kettőnkel megtörténhet bármi talán.
Legyen ez egy másik város,
Valahol a földön túl,
Legyen ez egy kínzó mélység,
Ahova a lelkünk hull,
Legyen ez egy hosszú álom,
Dideregve hűvös ágyon,
Csak jöjjön már,
Az amire gondolnál.
Csendem uralni rég
nem tudom,
feléd sodor minden
szabad gondolat,
tagadom a kőbe vésett rendet,
titkos univerzumom,
Te vagy.
/ Libra /
Egyszerű Vallomás
Széttárt karokkal olvadnék beléd
mint forrasztó ón vagy hűs oxigén;
lélegzeted lég-ölén véreddé
válva szívedig vinne egy pici ér.
Széttárt karokkal olvadnék beléd
lelked mélyén-élővé rejtenél
hogy nappal ugyanaz legyen a kép
mint, amit szemeim mögé fest az éj.
/ Balázs-Danó Tímea /
Nyiss Ajtót!
Tetovált mosolyod mögé bújsz,
S hogy ne ismerjen senki rád,
Kifested magad az álmaiddal.
Lelked mélyén üres szobád
Magányát hordozod riadtan.
Ahogy a fák az alkonyatban,
Tűnnél el láthatatlanul.
Nem hiszel nekem, de rád találok!
Kimondva, kimondatlanul,
Szavaim érthetővé válnak,
Lesznek mondatok, verssorok.
-Suttogok neked,... s ha hallanád
Nyiss ajtót!... -Én kopogtatok.
/ Gámentzy Eduárd /
With or Without You
See the stone set in your eyes
See the thorn twist in your side
I wait for you
Sleight of hand and twist of fate
On a bed of nails she makes me wait
And I wait without you
With or without you
With or without you
Through the storm we reach the shore
You give it all but I want more
And I'm waiting for you
With or without you
With or without you
I can't live
With or without you
And you give yourself away
And you give yourself away
And you give
And you give
And you give yourself away
My hands are tied
My body bruised, she's got me with
Nothing to win and
Nothing left to lose
And you give yourself away
And you give yourself away
And you give
And you give
And you give yourself away
With or without you
With or without you
I can't live
With or without you
With or without you
With or without you
I can't live
With or without you
With or without you
...ismét egy magyar film,és szerintem közel sincs egy szinten a Valami Amerika 2-vel,bár sokan úgy vélik.Könnyedebb,kevesebb poénnal,viszont itt nem is az dominál leginkább,inkább a zene,de leginkább az tetszett benne,hogy teljesen korhű,mintha visszatáncolnánk az időben,a hajviselet,a ruhák,a pöttyös szoknya,hajpánt,tupír,a bútorok,még a falvédő :) is az akkori időszakot jellemzik,na és a csatos cipőt ki ne hagyjam,meg a nyakig felhúzott nadrágot.Egy kis Ámerika,avagy egy kis talpalávaló...
Persze nagy izgalomra ne számítsunk,inkább lazítsunk,és pörgessük vissza az időt....ma már nincsenek szabályok... :)
********************
Mikor mindenki más disszidálna, a hatvanas évek derekán egy kamaszfiú hazatér a hawai inges, rágós és kóla-mámorban úszó Amerikából, hogy elterjessze a Rock'n'Roll vírusát Budapesten. A fiatal zenész arról álmodozik, hogy ő lesz a következő Jerry Lee Lewis. Régi barátai azonban nem fogadják vissza, mert a falkavezér immár Röné, a Csókkirály. És ezt még tetézi, hogy szerelme, Vera is új fiúval jár. Mikinek nem marad más választása, mint benevezni a Ki Mit Tud-ra, hogy mindent elsöprő zenéjével visszahódítsa elvesztett szerelmét és barátait...
Made in Hungaria (2009)
(Made in Hungária)
Szereplők: Szabó Kimmel Tamás, Kiss Tünde, Fenyő Iván
Rendező: Fonyó Gergely
