Utolsó csillag
Neked õrzöm, érted félem
az utolsó csillagot
a pirkadat elõtti
ében éji égen.
Neked tartom, tartogatom
tenyerem hûlõ melegét,
érintve minduntalan
lázas homlokom.
Érted ereszkedik alá
egy fénylõ könnycsepp is
lassan, szemem tárt ablakán,
a bú törékeny létráján,
lüktetõ migrén-függöny
remegõ pókhálószálán...
Ha nem késlekedsz,
még itt vagyok...
még megmenthetjük
az ében éji égen
a pirkadat elõtti
utolsó csillagot.
/ Jószay Magdolna /