Itt állok előtted,
álarcok nélkül,
keresem a húrt,
melyet megpendítve
Lelkedhez érhetek.
Itt állok előtted
mozdulatlanul,
érteni szeretnélek,
s szólok hozzád:
áruld el ki vagy Te?
Itt állok előtted,
Lelked mágnesként
vonzza Lelkem,
hagyom hát,hogy
közel vonj egészen.
Itt állok előtted,
lágy szellő hozta
hozzám kérésed,
hogy teremjek itt
s mentselek meg téged.
/ Zelei Zita /