Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Légy megingathatatlan szikla a gondok hullámai ellen. Tornádó, mely elsöpri a félelmet. Nevesd ki a problémát, és lásd: csak az árnyéka a nagy, ő maga nem. Legyél teremtő Istennő, használva azt a varázslatot, amit csak te tudsz, képességet, ami a sajátod. Lépj túl azokon, akik kritizálnak, és sétálj el azoktól, akik rombolnak: sírni nem szégyen, de előttük tilos. Fogadd el a pofonokat, és ne rajtuk rágódj, mert attól, hogy rágódsz rajta, már elcsattant. Ne bánd, ha rossz útra tévedtél, legalább már tudod, merre nem szabad indulni. Ne add olyannak a szereteted, aki nem érzi kincsének: mert nincs annál nagyobb kincs a világon, mint amikor valakit feltétlenül szeretsz. Ezt pedig nem szabad pocsékolni. Figyelj a hazugokra, kerüld őket, mert aki egyszer már becsapott, megteszi majd máskor is. Engedd el azok kezét, akik nem engedik, hogy rajtuk segíts- az erőlködéssel csak elveszed az időt azok elől, akiknek tényleg a te kezedre van szükségük. Tegyél meg mindent a céljaidért, mert rajtad kívül csak a mély hit képes valóra váltani őket, de egyébként senki más. Nevess, amikor csak teheted, mert az Élet nem egy vígjáték, hanem inkább dráma, és ki kell élvezni a kis mosolyokat. Tanuld meg, hogy legyél erős és soha de soha ne hagyd el magad, amíg célba nem érsz. Edzeni kell a szívet, hogy kemény legyen mint a gránit, és tiszta, akár a gyémánt, mert bár a mennyországra éhezik, sokszor a poklot kapja, de ha megszakad, mégis hogy tudnál tovább élni?
-Agárdi Zsóka-
Szabad...csak úgy lehetsz,
Ha mindent elengedsz,
Mi visszatart...vagy fáj.
Levetkőzni a múltad,
Kitörni a rácsok közül,
Végre....
Hogy újra szállj....
Vizi Krisztián
Az ember szabadságát önmagának szerzi meg. Bár nem könnyű, mert magának kell meghúznia a vonalakat, hogy mi az a határ, ameddig beenged valakit az életébe, és mik azok az ismeretek, amely alapján kialakul két ember igaz bizalma. A legnagyobb erőt ilyenkor a másikba vetett hit adja. Annak hite, hogy a másik nem él vissza annak bizalmával. Amikor az ember bizalmába fogadja a másikat, akkor valóban hisz annak tisztaságában, s főként az adott szavában. Sokszor teszünk ígéreteket, melyek teljesítése elé az élet számos akadályt gördít, de, ha a másik iránti feltétlen tisztelet bennünk van, akkor azt - ha az ígérettel ellentétesen nem is azonnal -, de a legközelebbi alkalommal a szavunkat betartva teljesítjük annak bizalmát nem eljátszva. Mert az ember újabb és újabb haladékot kaphat, de minden egyes visszaélt haladékkal csorbítja a hitet, melyet belé fektettek. S a történet vége egy hatalmas csalódás lesz, mely visszafordíthatatlan. A bizalommal való visszaéléssel valami mindig megszakad. Elszakad a szál, melynek a neve bizalom, hit. Az a bizalom, amely az egyik legnagyobb ajándék a másiknak, de annak eljátszása a legnagyobb szakadék, amely két ember között tátonghat. Olyan szakadék, mellyel emberi kapcsolat értelmét elveszti, a hit már odavan. S eljut odáig, hogy a másik közelségét sem kívánja.
Hogy miért? Mert már nem bízik.
(Nemesfalvy Réka)