"Néha a legkisebb dolgok foglalják el a legnagyobb helyet a szívedben."
"...ha kérhetnék az Istentől magam számára valami szépet és nagyot, azt kérném, hogy adjon nekem is egy egyszerű kicsi házat, négy szobával, vadszőlős tornáccal, öreg körtefával. Mohos legyen a teteje, s olyan kicsi legyen, hogy ne férjen el benne izgalom, békétlenség. Csak én s az, akit szeretek..."
Wass Albert
Nem tudom elhinni, hogy a kifürkészhetetlen világegyetem a szenvedés tengelye körül forog; biztos vagyok benne, hogy a világ különös szépségének alapja kristálytiszta öröm.
Louise Bogan
Ha az emberre valaki szeretettel néz, az olyan, mint a napfény, amely az alvó magot kihozza a földből. Télen miért nem virágzik a cseresznyefa? Mert nem látja értelmét a kibontakozásnak, tudja, hogy a fagy elpusztítaná a szirmait, nem bízik a környezetében, érzi, hogy veszélyben van. Az emberi szívben is megbújik egy kis bimbó, de ha nincs, aki kedvesen rámosolyogjon, hozzá szóljon, akkor inkább bezárva marad.
Böjte Csaba
Az emlék olyan, hogy attól sóhajtani kell, mert belül valami elolvad.
Jókai Anna
csendpernyékkel festem
éjszakáim színét,
s dacolva szűköl a némaság bennem,
hogy lakatvasba zárja
minden gondolatnak szavát,
ami napvilágra vágyódna hajnalra belőlem...
Moha
Lehunyt szemmel tapogattam végig a napok üszkös maradványát, beleszagoltam a levegőbe, ami nem hozta a megnyugvást, majd hunyorogva átlestem szemfedőm gyűrt bársonyán a Téged-látás reményével...de nem voltál a rét vörös-pöttyös pipacsképű orcájában, és nem leltelek a bíbort hasító napfelkelte izzásában sem, de az esték betakartak a nálad-lét gondolatával, a sokszor elképzelt lélek-életképek víziójával, amikben megrajzoltalak magamnak, hogy végtelen távolságod tüskéi ne hasítsanak oly mély sebet rajtam...mégis hiány-cseppjeid serkennek belőle napról napra újra, ha nem érezhetem magam benned.
Moha
Kovács Erika
Ma nem...
ma nem állok szóba
az idővel
tépett foszlányokban
dobálja az emlékeket
elém
ezért ma
kerestem benned
egy csendes zugot
s bekucorodtam
moccanatlan
könnyek nélkül sírok
pedig csak a
karod hiányolom...
Kormányos Sándor
Szavakból a csendet...
Ma megint a csendet mormolom
mely néha visszalüktet
a semmiből, a semmin át,
és mégis szíven üthet.
Kimondhatnám a hallgatást,csak
magamból kéne adnom,
Mert a széttört csendet szavakból
kell újra összeraknom...
