szeretnék adni pár szót,
olyat, amit még nem mondhatott senki,
ami oly érzés
finom héján sétál,
melyet feltört már
sok kíváncsi lépdelõ,
de meg nem érthetett
csak szeretnélek
(lé)le(k)rajzolni,
ahogy megjelensz
nap nap után,
és átalakulsz
folyvást
mindig újabb
érzelemmé bennem
csak egyetlen
visszatükrözõdõ
kép vágyom lenni
lehunyódó pilláid alatt
és szív-retináidra égni
(el)múlhatatlan(ul)...
/M./
"Nem hiszek a véletlen találkozásokban.
A világ törvénye olyan, ami egyszer elkezdõdött, azt be is kell fejezni.
Nem valami nagy öröm ez. Semmi sem érkezik idejében,
semmit sem ad az élet akkor, amikor felkészültünk rá.
Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki.
De egy napon egyszer észrevesszük, hogy csodálatos rend
és rendszer volt mindenben... két ember nem találkozhat egy nappal sem elõbb,
csak amikor megértek e találkozásra. Megértek nem éppen szeszélyeikkel vagy hajlamaikkal, hanem belülrõl, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és idõben,
hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben
amely az õ másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között."
Lassan véget ér a futkosós idõszak,minden holmi beszerezve,ráadásul rózsaszín,mert kislánynak egyszerûen nem tudnak más színt kitalálni,oké helyesek benne meg minden,de azért nekem nagyobb a fantáziám ilyen téren is.. :) Olyan sokféle szép szín létezik még.Szóval kezdek elfáradni ami ilyenkor már természetes,kb 4-5 hét van hátra,és a picurkának azért van súlya,már ülve sem jó,nem sokáig bírom a gép elõtt,azért is írok ritkábban,de persze olvasok mindenkit. :) Na meg a blogra is ráférne egy kis újítás,hát ez még lehet,hogy várat magára.
De legalább már az megnyugtat,hogy beléptünk az õszbe,én szeretem,a maga melankólikus varázsával együtt.Tele vagyok kérdésekkel a szüléssel kapcsolatban,de át kell esni ezen is,és a babót már nagyon várom,hogy átölelhessem és úgy érezhessem itt a szívem alatt. :)
