Nincsenek is szavak...
Ez a csendes szünetekkel megtört lassú érintkezés, amikor levegõért kapkodunk gyönyörûségünkben, amikor magunkba szívjuk a szerelmet, az életet, a világot
- a vér forrósága, a szent teljesség. Ahogy belélegzel engem, vágyakozva hajolsz
felém, elnyelsz egy végtelen csókban, szédítõen gyönyörû a pillanat.
Mintha a feje tetejére állt volna minden! Vagy egyszerûen csak olyan gyönyörûen
adtad át nekem a világot, ahogy azt már nem lehet.Amikor felszabadultan átéljük
a szenvedélyt egyenlõek vagyunk az élettel, erre nincsenek is szavak...
/ Agatha Seymour /
