s.c.

Zárójelek közt

[ valami ismeretlen

megkövült illat.
valami iszonyú közelség.
a mozdulatlanság élén
valami egyszerû szép.
most láthatatlan a világ
egy lassított felvétel.
te szabad vagy
én meg másban létezem ]

/ Csurai Zsófi /

Szakál Magdolna - Még egy gyertya 

Egy
percnyi
lét feszül most
apró gyertyalángra,
kutatom benne
jövõm ki
látja.

Még egy gyertya
egy újabb év
sok szép perce,
mi most lángját
élesztette
Eltelt napok
mély emlékek
megírt sorok
bús remények
Még egy gyertya
újabb térkép
éveimet
föld naptárán
hogy megértsék.
Utat mutat
cseppnyi fénye,
bele ragyog
a reménybe.

Csak gyertyafény
borul most
figyelõn a tájra.
Elbújtam benne,
senki se látja.

Intermezzo - Nulladik változat

ma én
nem én vagyok
és másik magam
nyugtalanságába süllyedek
hogy senki ne lássa
ki lehetek melletted

(örökké változó anonim érzelem)
és néha jó lenne
csak úgy

megállni a reggel árnyékában
és határtalanná képzelni
ezt a új napot
ami megint

semmi változást nem hoz
és igazán már az sem számít
hogy nem érzed

ez a te
ez a most
így tökéletlenül is
annyira tökéletes.

/ Csurai Zsófi /

Senki sem mondhatja,hogy rossz csillagzat alatt születtem... :)

Tamás Menyhért - Már minden nap



Nyárba-szédülõ fák terhével
zuhant közénk a szerelem;
végighorzsolta halántékom,
vér serkent a kezeden.
Már mindennap így várnak ránk a
kisebesedett éjjelek,
rejtõzhetsz a hold mögé, kõbe,
mindenütt rád lelek.
Egymásra villanó szemünktõl
robbanak fel a hajnalok,
sugár-mosolyod záporában
kitakart arcú ég vagyok.