s.c.

Légy nekem a víz, mely szemembõl távozva
ajkamat csókolja,
majd beszívódva bõrömbe
lelkem egyhangú szürkéjét tarkítja.
Légy nekem a föld,
melybe boldogan ereszthetem gyökerem,
mibõl éltetõ nedût nyerhet
már sokak által meggyötört lelkem.
Légy nekem a szél,
mely könnytõl fénylõ arcomat simogatja,
és testem áramvonalát követve
azt örömtáncra hívogatja.
Légy nekem a csapadék,
mitõl újra virágba borul szívem kertje,
és porrá bomlik a karó,
ami eddig vérzõ húsomat nyeste.

/ Luna Aurora /

"Amikor úgy érezzük, hogy elakadtunk és zûrzavar uralkodik körülöttünk,
a legjobb háttérbe lépni egy kicsit, idõt szánni a gondolkodásra, és emlékezetünkbe idézni a végcélt:
Valójában mitõl leszünk boldogok?
Aztán ezek alapján fogjuk újrafogalmazni mi a legfontosabb számunkra."

/ Buddha /

"Az élet csak remélni tanított meg. Remélni azt, hogy tudjam, mikor kell harcolni, s félreállni. Remélni, hogy jó döntést hozok, mikor döntést kell hoznom. Remélni, hogy akit elvesztek, annak jobb lesz, és én majd erõs tudok maradni, hogy továbblépjek, és csak a jó emlékeket õrizzem meg. Remélni, hogy begyógyulnak a sebek, a legmélyebbek is, begyógyuljanak, de ne tûnjenek el."

Megszólítlak némán minden éjszaka.
Vigyázva, meg ne zavarjam álmodat,
és érzem, válaszolsz, szólítlak újra.
Jó így, és megtagadom a józan észt:
a tudás felett ítél a vágy, merész,
amit tagad a tudás, a léleké
a döntés: kapcsolatok az éteren
át, és bár árnyat vet a kétkedés, remélt
derûs álmom elé; a kóbor reményt
elûzni késztet így, és elfogadni
az ébrenlétben, már rám szabott valót,
hozzád enged a kegyes éjszaka, és
emlékeddel álomba fogad a csönd.

/ Szeitz János /

Mocsárból nyújtom
Kezem feléd
Tûzkövet adok
Forrót, perzselõt
Fényt, hogy láss
Töröld le a sarat
Piszkos tenyeremtõl ragad
Tisztát adok
Ha van erõd
Tisztásra lépek
Ha húzol
Gyerek leszek
Ha kölyök maradsz
Hegyet mászok
Ha menetelsz
Csillagszemmel


/ Bajnóczi Piroska /

Molnár Szilvia: Villanások - egymástól független gondolatok

izzó csendet járunk
meztelen mozdulattal
néma a szökevény vágy

....
bimbózó nyári tüzek
fésülnek hajadba-hajamba
vágyott meztelen mozdulatot

/ Molnár Szilvia /

ha boldog vagy
játék az élet
játék a fájdalom
játszva bolyongunk
élet-utakon
ami fontos
csupán az öröm
ha boldog vagy
megköszönöm

/ Komáromi János /

Írni annyi, mint próbálgatni a mondatokat, megnézni, mit jelenthetnek. Jövevénynek lenni a saját szókincsünkben, kezdõvé válni, és megkérdezni a járást. Megtalálni, amit hiába is keresnénk, mert csak attól fogva létezik, hogy rátaláltunk.

/ Pieter Frans Thomése /

A kis Vuk elmegy vadászni....valahogy úgy vagyok vele,hogy jó..jó..de olyan kis tucatszám ez is,szerintem egy szinten van a lengyel és a szlovén leányzóval.