Imádom a barátságos embereket - tudod, aki felemeli a kezét, amikor elõreengeded a zebránál, akivel összenézel, és egymásra mosolyogtok, amikor egy vallási fanatikus imára fakad a metrón, aki szól, hogy "leejtettél egy ötöst", amikor leejtettél egy ötöst -, szóval azokat, akik egy csöppnyi boldogságot árasztanak, mert noha tudják, hogy a mindent átható ellenségesség érthetõ, de tudják azt is, hogy nem kötelezõ. És kevés van belõlük.
/ Anna Maxted /