Szakál Magdolna
Csak addig szeretlek
Csak addig...
míg tavaszt nyár követ,
míg visz a szél fátyolfelleget,
míg egyszer ébreszt a hajnal kék eget,
míg madár száll zöld erdõk, magas hegyek felett,
míg szivárvány színe feszül esõ után a tûnõ horizontra fel,
míg folyók vize a hatalmas óceánban lassan megnyugvásra lel,
míg zuhatagok dübörgõ dalára párafelhõ lágy nesze felel,
míg viharba cikkcakkos, vad tüzet villám fénye rejt,
míg a hold sarlója hízik, s lesz jó kerek,
míg rét virága kever színeket,
míg õszi fagy jelzi a telet,
CSAK AMÍG... amíg
megengeded.