Sétáltam egyet a belvárosban,jólesett,no meg késõbb az esõ is,de nem számított.. :) Gyõr nem egy kisváros,és hétköznap leírhatatlanul nagy a forgalom,a nyüzsgés,de most olyan csendes volt minden,az utcák,a terek,és amikor jött az esõ hirtelen még jobban kiürült.Szakadt,de a levegõ mégis olyan kellemes volt,egyedül lépkedtem a kis utcákon,jó érzés volt ahogy a cseppek a bõrömhöz érnek,a fehér ruha teljesen átázott rajtam.Mire a piactérre értem,már szinte csak csöpögött,egy-két embert láttam megbújni valami fedél alatt,aztán elhaladt mellettem egy busz,teljesen üres volt,a sofõr dudált,integetett,és közben mosolygott.Visszamosolyogtam. :) Amúgy rengeteg itt a régi épület,szeretem figyelni a mûvészi alkotásokat a házak oldalán.A parton mentem végig,egyébként pont ott lakom,érdekes hallgatni az evezõsöket napközben,ahogy hangosan dobolnak,mint valami régi szertartás,és közben hallani: " Húzd,húzd! " Jah..kitartás...ilyenkor ez is erõt ad.Beugrottam a kisboltba botrafagyottért,azaz jégkrémért :)ahogy ezt írtam,hát igencsak a bot maradt,és mily meglepõ rajta:
Gratulálunk, Ön Nyert!
Nah...már ezért megérte.. :)
"Ha a könnyek záporként mossák el lépteid és hited, akkor se feledd : Örökké mégsem eshet..."
