Nagy István Attila - Megmártózom
Forró a bõröd, mert engem szeretsz,
s magasra csap a lázad.
De nem hozom a vizes ruhát,
eldobom a csillapítókat,
engedem, hogy elégjek,
pedig nem vagyok
buddhista szerzetes,
sem életunt kalandor.
Megmártózom a tûzben,
s engedem, hogy a salakot
elsodorja a szél.