mozdulatok
hunyt pilláim mögött
hallgatom a hajnal
(ilyenkor legszomjasabb a lélek)
apró neszeit...
ki kellene nyitnom szemem
végignézni mozdulatait (is)
- puha gyönyörét
ahogy ébredezõ fénye
(elõbb mindig
gyengéden nyakamba harap)
bõrömmel szeretkezik...
vagy ahogy kéjesen
duzzadt ajkamba csókolja
remegõ sugarait
hogy megitassa
mosoly alatt bujkáló lázam...
de azt az ujjbegynyi fájdalmat is
amit akkor érzek
amikor nem érem el lelked...(...)
/M./
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
