{helyzet-jelentés}..vagy mi...
Csöndes éj van.
Megint.
És vége van. Valaminek.
Szépen.
Halkan fáj.
Mert mindig véget ér valami.
(Itt kell gyengéden térdre rogyni
úgy sem látja senki)
Valami,
ami a valóságban
csupán szorító akarat.
De az is,
ami csak képzelet.
Mert az
maga
a lesütött szemmel átélhetõ
maroknyi élvezet.
Késõ van már.
Erõsödnek a hangok.
Gyengül az értelem.
És a mellkasom is zihál...
Kimegyek az erdõbe.
Ide járok ...Szeretkezni.
Meg Imádkozni.
Istenhez.
Mint az erdei-vadak.
Jó így.
Jó itt,
ahol az egyetlen nemes gesztus:
a légzés..
/M./
