s.c.

A mindennapok hordalékából kell kimosnunk életünk maréknyi aranyát.

/ Déry Tibor /

Van, hogy eljön az a pont, hogy egyszerûen csak szerelmes vagy valakibe. 
Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen. 
Egyszerûen csak szereted. 
És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang. 
Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást. Egyszerûen azt jelenti, hogy szerelmes vagy, szereted szívedbõl. 
Néha azért, amilyen, néha pont annak ellenére. 
És tudod, hogy az a valaki is szeret téged, néha azért, aki vagy, néha meg pont annak ellenére.



/ Laurell Kaye Hamilton /

"Ha tudsz egy szóval úgy fordítani a dolgon, hogy megvilágosodjék a kérdés, akkor miért ködösítesz? Ha tudsz egy mosollyal más arcára mosolyt csalni, akkor miért pártolod a mogorvaságot? Ha tudsz egy kézmozdulattal másokon segíteni, miért tartod karjaidat béna lustaságban? Ha tudsz szeretni, miért várod el, hogy elõbb mások szeressenek?” (Tatiosz)

Felvettek.Szóval örüljünk ha legalább állásunk van.Pezsgõ.Buborék.Odabasz.Ez az este is. :)


Azért örülök... észrevettétek amúgy, hogy a jókedvet kevesebben foglalják versbe?

Ha valaki mégis tudna megoszthatná velem...



 

VERS, HOGY JÓKEDVÛ LEGYÉL

Hidd el, hogy nem vagy itt: színház az életed,
hidd el: megáll a perc, ha lecsukod szemed,
hidd el, hogy minden vágyad tiszta, mint az oltár!
Gondold, hogy messze száll a gép veled!

Ha megcsodálod még a szép virágokat,
ha elhiszed, hogy holnap is fölkél a nap,
ha úgy nézel szét, mintha nézõtéren ülnél,
akkor már megtaláltad önmagad.

Azért legyél vidám mindegyik reggelen,
azért legyél erõs: hogy erõt adj nekem,
azért kell megbecsülnöd minden egyes órát,
mert mindegyik perc új csodát terem.

"Nehéz eldönteni, hogy álmaink következnek-e a gondolatainkból, vagy gondolataink az álmainkból."

/ Vass Virág /

"Ha már elég sok idõt töltöttél egyedül, akkor megtanulod értékelni mások társaságát és rád szánt idejüket. A kincset a magányban fedezed fel. Felfedezed önmagad legmélyebb zugait, legféltettebb kincseit, szembekerülsz azzal, aki valójában vagy."

/ Marie Clarence: Ha nõ a nõ /

Januári hajnal

Lágy, puha sorokat

szeretnék rólunk írni

hóba süppedt lábnyomokat

a csendben, akár

január elsõ hajnalán,

mikor a pelyhes utcán

hazafelé tartva csupán

ketten vagyunk.

Ujjaink kesztyûtlen

kapaszkodnak össze, érzem

sorsod lenyomatát tenyeremben

a többi kusza vonal között,

és én is ott lüktetek már végleg

a kézfejeden húzódó ér

kék boltíve mögött.

/ Erdõs Olga /

Akire érdemes várni



Gondolat leszek, hogy tudatomban megmaradjon,

Milyen jó érzés várni arra, akit nagyon szeretek.

Akinek mosolyától fûszálak nõnek magasabbra

És csendhullámmá szelídülnek a bõszült tengerek.



Kinek egyetlen szava többet ér, mint a világ kincse,

Mert a szív legmélyebb zugának pontjából ered,

Ahol az összegyûjtött álomképek emléktárházában,

Feloldást nyer minden egyes bûnben a jóságszeretet.



Simogató kezében a csiszolatlan kõ opálosan csillan

S a tûzforró vulkán, szemének fényétõl irányt változtat,

Mitõl a jéghideg északi szél délirányban fordul,

És magával viszi a dúlt haraggal telítõdõ indulatokat.



Rá érdemes várni, éveket is, mik magányosan telnek,

Rá boldog érzés gondolni, mikor minden elveszett,

Mert õ az –az ember ki soha nem kér, csak ad és ad,

S ki mindig önzetlenül vallja, hogy élni érdemes...




/ Kun Magdolna /