Akire érdemes várni
Gondolat leszek, hogy tudatomban megmaradjon,
Milyen jó érzés várni arra, akit nagyon szeretek.
Akinek mosolyától fûszálak nõnek magasabbra
És csendhullámmá szelídülnek a bõszült tengerek.
Kinek egyetlen szava többet ér, mint a világ kincse,
Mert a szív legmélyebb zugának pontjából ered,
Ahol az összegyûjtött álomképek emléktárházában,
Feloldást nyer minden egyes bûnben a jóságszeretet.
Simogató kezében a csiszolatlan kõ opálosan csillan
S a tûzforró vulkán, szemének fényétõl irányt változtat,
Mitõl a jéghideg északi szél délirányban fordul,
És magával viszi a dúlt haraggal telítõdõ indulatokat.
Rá érdemes várni, éveket is, mik magányosan telnek,
Rá boldog érzés gondolni, mikor minden elveszett,
Mert õ az –az ember ki soha nem kér, csak ad és ad,
S ki mindig önzetlenül vallja, hogy élni érdemes...
/ Kun Magdolna /
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
