Didergés vagyunk
A rend üres szívében
szemem riadva széttekint;
reményünk mások kezében, súgom,
s hangom fénnyel, s árnnyal int.
Csupán didergés vagyunk,
vézna, fuldokló, tört szavak,
vérzõ csillagunk földben ragyog és
elveszünk, ha így marad.
/ Bereti Gábor /