Itt, vihar után
Itt a vihar után, csak csend marad.
A csend és önmagad.
Itt a vihar után annyi düh marad.
A düh és egy rém-alak.
Itt a vihar után, nem marad semmi
és a semmit nem lehet kiheverni.
A vihar után gyûlöllek téged,
s az összes viharos napot, viharos évet.
A vihar után, félek, hogy köd marad,
ami majd idebenn szobában benn ragad.
S a ködben majd nem látlak többé,
együtt maradunk látatlanban, de Mindörökké...
/ Pápai Réka /