Visszhangok
Szavaim között olvass,
hangodban engem hallgass.
Nézd a sorokat szemeddel,
s lásd a világot-csak most -
az én szememmel.
Lelkeddel érezd az élet ízét,
kanalazd az én életem levesét.
Valóm színét tintával festem,
papírra tollal neked, regélem.
Szavaimmal ha szívedig eljutok,
Könnyem te szemedben fakad...
arcodon csöppen, ott szárad,
és ha éppen vidám vagyok...
nevetésem a te mosolyod.
Érzésed, hangulatod,
- most - az én mesém
benned visszhangzok!
/ Engler Attila /
