Az egyik kedves szegedi ismerõsöm hívta fel a figyelmemet, hogy létezik itt egy Boszorkány-sziget nevezetû hely,na akkor most már tudom miért is kellett nekem ide jönnöm.. :)
Amúgy még nem jártam ott,állítólag semmi sem õrzi emlékét ezeknek a boszorkányégetéseknek.

De találtam pár hasznos infót róla:

Boszorkány-sziget

Szegeden a boszorkányüldözés a XVIII. században érte el tetõpontját. Az áldozatok általában szegények, betegek, öreg kuruzslók, füvesasszonyok voltak, akik a gyógyítás során kerültek egymással kapcsolatba. A szerencsétlen embereket több módszerrel is megkínozták. Elõször kötél segítségével vízbe lógatták õket, majd aki túlélte a megpróbáltatásokat azokat tovább "vallatták". Akik a kínvallatást kibírták (szinte senki), azokat elkergették a városból, a többieket máglyán megégették vagy lefejezték. Az elsõ 12 áldozatot 1728. július 23-án égették meg elevenen a Boszorkány-sziget területén. A Magyarországon tartott 124 boszorkánypernek fele Szegeden volt, ami hozzájárul a város hírnevének csökkenéséhez.

1728-ban Szegeden volt a legnagyobb boszorkányüldözés a magyar történelemben, ahol összesen 14 boszorkányt égettek meg azon a szigeten, amelyet ma is Boszorkány-szigetnek neveznek. Ezek között volt a város egyik volt bírája, Rózsa Dániel is, aki pedig õt megvádolta és aki ezt az egész boszorkányhisztériát elindította, az egy ugyancsak boszorkánysággal megvádolt bába volt, úgy hívták, hogy Kökényné Nagy Anna. Õ volt az, aki, mikor kínvallatással megpróbálták kihúzni belõle, hogy kik a bûntársai, bosszúból a város leghatalmasabb embereit vádolta boszorkánysággal, és azok közül egy páran valóban máglyán végezték

A híres szegedi perben 13 embert ítéltek halálra. Az ok a súlyos aszály volt, amit egy mindent elverõ jégvihar követett. A lakosság szerint a boszorkányok tették mindezt. A gyanú az egyik öreg bábaasszonyra terelõdött. Õ a kínvallatás során megnevezte "bûntársait", köztük a 82 éves Rózsa Dánielt, Szeged egyik gazdag polgárát, egykori fõbíráját és parlamenti képviselõjét. Rózsa lett a fõvádlott, és további 12 embert ítéltek el. A Boszorkány-szigeten a hóhér három máglyát állított, mindre 4-4 embert kötözött, majd a 13. elítéltet lefejezte, meggyújtotta a máglyákat és rádobta a fej nélküli tetemet.
A nép tombolt, és boldog volt, hogy elkergették a Gonoszt a városból - ideiglenesen...

Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány,
Pedig, annyi mint a réten a fûszál,
Engemet is megrontott egy boszorkány:
Egy szegedi kökényszemû barna lány.

Vigyázz, pajtás, jól vigyázz a szívedre,
Ne menj, ne menj a Boszorkány-szigetre!
Odajár a szegedi lány valahány,
Ott ragad rá a boszorkány tudomány.

(Pósa Lajos - Dankó Pista)
A Rebeka címû népszínmûbõl