" Ha szemed bogarában meglátnám a jövõt, s abban mindent mi ránk vár, elmerülnék benned az idõk végezetéig...
Hagyd, hogy csak nézzelek, míg te beszélsz hozzám, és soha ne kérd számon, ha nem tudom idézni szavaidat, és ne mondd majd nekem, hogy nem figyeltem rád kellõképpen akkor és ott, hiszen tudnod kell, hogy az igazság ott lapul szemed árnyékában, s hogy minden szó felesleges, csupán csak üres fecsegés, míg a lényeget nézhetem... s ha néha válaszképpen majd biccentek fejemmel, csak azért teszem, hogy mindeközben múlassam az idõt..."
