Mellõled
Most látható hangok játszank a hallható fénnyel
S a nappalinkban nyaraló téllel koccintok én
Gyenge szóvicc az élet, harsog keserûn, erre én meg
Nagy zöld mosollyal rólad mesélek, kicsi hibám
Elgereblyéztem rég a múltunk bizarr fekhelyét
Nincs már ott virág, így a hiány emlékeztet rád
De most még látható hangok játszanak a hallható fénnyel
S a nappalinkban nyaraló téllel koccintok én
Ó, hát simán kibírom, majd ugyanaz, csak más néven írom
És tudod, kívánom, hogy mocskosul marjon, ha kellenék
Úgy tiszta az idõ, a pokol is jól kivehetõ
Ha a romjaimra állsz, úgy biztos, elég mélyre látsz
De most még látható hangok játszanak a hallható fénnyel
S a nappalinkban nyaraló téllel koccintok én
/ Török-Zselenszky Tamás /
