Röpke gondolat az õszrõl
Írta: RiennRusso
Utolsót sóhajt még a nyár, mielõtt átadná magát az õsz arany ölelésének.
Búcsúzóul melenget minket az évszak, hogy rá emlékezve majd a tél szürkeségében se fázzunk.
Megkönnyezik a felhõk, mintha nem tudnák, hogy egyszer visszatér.
Utolsó ünnepe lesz a természetnek, tarka, meleg színekbe öltözve, aztán a fagy királynõi méltósággal foglalja el méltó helyét.
Mégis szépek a hûs hajnalok, a narancsszín naplementék s ahogy a levelek keringve hullanak alá puha szõnyeget szõve a durva útra. Barátságos szobává zsugorodik a természet hatalmas tere s mintha közelebb kerülnénk egymáshoz.