MÁS VERS
Más verset nem tudok.
Csak így most ezt.
Feküdtem.
Partod voltam, ha te folyó.
Tengered, ha te sziget.
Kezem járta hegy-völgyed,
megilletõdött pillanat,
beszélni kellett volna,
rögtön leírni,
gépesíteni, megszövegszerkeszteni,
hogy elveszítse bensõségeit,
hogy kifordulva belõlem gépzúgássá,
tulajdonképpeni élménnyé legyenek,
times new roman betûtípusba szedve,
természetesen tizenkettesre méretezve,
azzá és úggyá merevüljenek hegy-völgyeid,
hogy monitorra nyúzott bõrödrõl
végül semmi emléke ne maradjon
jobb kezem öt ujjának.
A lámpa ég.
Este van az íróasztalomon.
Csak azért is megpróbállak belesemmisíteni
az elektronikába.
Más verset nem tudok.
Ha sikerül, írhatok nélküled-
rólad kesegõ szirupos, rózsaszín verseket.
Ragacsokat. Málló mímeket.
Ha nem,
marad ez a jobb kéz,
öt ujjra komponálva,
da capo al fine.
/ HS /
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
