s.c.

holNapok, tegNapok



Küszöbön billeg a maradni akarás,

kilincsbe markol a zúgó szél,

ajtót nyit, szemet zár

az indulásba torpanó érkezés.

A nap rongyokba tekeri az idõt,

dajka fények ringatják

az ég és föld közé préselt

szelíd naplementét.



Vesztõhely csendje ül körém,

ebben az idõtlen moccanásban.

Keress a holnapban, ott ahol még

soha nem jártam nálad.

Tégy úgy, rám csodálkozva,

mintha akkor érkeztem volna,

tûzd a tegnapot fák lombjaira.

Rejtsd mélyen föld alá az érzést,

ahogy hagytuk szûk szobánkat

a világ nyitott tenyerén.

Temesd el hiánnyal a tegnapi arcom,

törölgesd a könnyeket szárazra,

mely torzult tükrömben

visszaköszön reggelente.

Csak a szívem lopd ki a fényre

lelkem poros fiókjából,

imádkozd mellé a tiszta reményt,

hogy holnap ugyanarra az útra

tévedjek hozzád-melléd,

amerre elszórtuk kincseink.



Burokba zárt, szél hajtogatta mozdulat,

ahogy az alkony magába gömbölyödik.

Lassan elfolynak a felhõk a vásznon,

bennük a fodrozódó hófehér csendek

ecsetvonásokba záródó lassú táncok.

Most fess meg, tán' még nem késõ,

akt lelkem elõtted áll mozdulatlan,

põre árnyékom a falhoz tapad.

Örök monológ ez az együtt-veled lét,

tengernyi némaság az összekulcsolt

kezembõl kipergõ perc.

Üvöltenék, de már a hullámok

sem viszik hangom,

hiába loptunk kéket, nyarat,

mondd, még mit vegyek le magamról,

hogy megtaláld bennem

milliónyi fényét a napnak.

Érintsd meg szerelmeddel szívem,

mondd, éled vagy haldoklik

odabenn a tûz.

Tükörfalak mögé bújva

darabokra törik az álomarcú holnap,

szilánkjain sajdul a mezítlábas hit.



Most húzd be a függönyt,

mert pupillám alá fájdulnak

a világra szült tegnap fényei.

Halni készül a nyár odakinn,

a nap rongyaiból rázza

lábunk elé a maradék idõt,

siess, mert lehullnak

az örök várakozás barna levelei,

s vásznadon ívelõ csillagok

folyása szakad az ég felé.

Az utolsó ecsetvonást

szökõ villanás hasítja szét,

csend-telek repesztik szótlanná

festetlenül maradt szívem.

És én keresem a választ

némult kiáltással

fényévek álmodott

oda-vissza utazásaiban...



/ Szilágyi Hajni /