[ígérted hajón jön el hozzám a szerelem
éjjel hajó horgonyzott...]
ígérted hajón jön el hozzám a szerelem éjjel
hajó horgonyzott ablakom alatt az erdõszéli zöldben
árbocán a halál ezüst jelei ringatóztak. mély volt
az éjszaka fejem fölött roppant éneket mormoltak
a csillagrendszerek
: ígérted halálom hajón jön el
az erkélyen feküdtem éppen figyeltem hogyan szivárog
agyamból a forró homok át a számba hogyan foglalja el
arcom helyét e világban a csend. és nem mozdult a
hajó. a ház elõtt jártam éppen combig elmerültem az
aranyban a zöldben csodálkoztam milyen könnyen szabadul
meg testemtõl a lét: ígérted - emlékeztem hirtelen -
hajón jön el: ígérted szerelem és tudtam halál. már
értettem mindent akkor éjjel a sorsomat s hogy ami
eddig volt tévedés és minden eljövõ helyrehozhatatlan. ígérted
nem fog fájni nagyon
fogaim mégis mosolyogva egymáshoz verte a kín a levegõ üres
vásznára vörös képeket kergetett a láz s e képzetekben
megláttam kendõbe rohadt arcomat. a kendõddel játszottam
éppen nedves súlyos kendõddel a könnyû lángolásban
nedves kendõddel a könnyû lángolásban éppen
sós tengeri szél csapkodott lassan merülõ üres szobámban
/ Zalán Tibor /
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
