Régóta vártam tõle a valamit
és dédelgettem a hozzá fûzõdõ
öncsalásaim
Már majdnem sikerült
magamhoz szelídíteni
elvadult hiányát
amikor megpillantottam, ahogy
a levegõben lógó hátha-remények tükrén
szétfolyó perceimet pimaszul
nevetve zsebre vágják az ábrándok
A vele való találkozások
véletlen csapdájának ábrándjai
A csapdáéi, amibõl szabadulnom kell
csak mert a bûvkörébe akar vonni
és mert csaknem késõ a józanság
Tilos tehát várnom tõle a valamit.
Különben is, mióta vártam
nem fürkésztem már az eget sem!
Pedig milyen jó néha
hosszú madárrajok röptén
eltûnõdni és...
tûnõdni... hogy...
vajon õ szereti-e nézni
a fodrozódó felhõket?
/ Major Gabriella: Csapda /