"Annak jó, kinek álma nincsen,
Mégis beteljesül,
Kinek hatalma van a kincsen,
Ami semmibe kerül.
Ki ölelhető végtelen űrt hint,
Majd végest,
Kit úgy ölelnek viszont, mint
Egyetlen Kedvest."
[Nemes Andrea]
A szerelem nem alakulgat…
A szerelem nem lesz majd valamikor, nem napról napra érik. Nem. A szerelem nem lesz, hanem van. Egy napon, amikor nem is számítasz rá, amikor minden ugyanúgy indul, mint máskor, vagy éppen egy nagyon rossz, fárasztó nap után megérkezik, és tornádóként felkap. Nem tudsz ellenkezni, nem tudsz ellenállni. Ő az erősebb. Csak egyet tehetsz: engeded. Hagyod, hogy vigyen, repítsen, hogy szállj vele. És bízol benne. Nem véletlenül jött, nem véletlenül most. Mert ez nem csak vihar. Ebben a viharban van valami. Valaki. Valaki, akit vártál. Aki maga a vihar, maga a szerelem. Aki jön és felforgat mindent, és olyan érzést ad, amit sosem ismertél, ami mindennél jobb és szebb, amit akarsz egész lényeddel. Akit akarok egész lényemmel.
Téged Kedvesem.
Csitáry-Hock Tamás
Fagyott világban
Rám adott szereteted lélegzem,
Olyan kevés vagyok.
Mint fagyott világban a "féltem",
Amit az ősz hagyott.
Zuhant sóhaj leengedett kezem,
És végtelen titok...
Nem tudom, hogy dobogtatom
Még azt a szívet,
Melynek létezése élet- italom,
Mégis elengedek.
[Nemes Andrea]
Tudhatnád
Hullámokkal írnak a tengerek,
Vízbetűik a partokon keresnek.
Írják, átírják homoklap oldalát,
Mindig csak téged: tudhatnád.
Míg haláltusát vív tél és világ,
Az idő győz, hozza tavaszát,
Hóvirágtól rózsaomlásig várok,
Mindig csak rád: tudhatnád.
[Nemes Andrea]
