"Akinek soha nincs rád ideje, az csak a kifogásokat keresi. Bármennyire fáj is, az ilyet el kell engedni. Mi több, küldeni kell. A kifogásokat máshol gyártsa. Van aki gyáva szeretni. Van, aki egy fenékkel több lovat ülne meg. Az ember olykor nem is gondolná. Viszonzatlan szerelem nincs, nem létezik. Aki ilyen álmokban él, az -bocsánat- bolond. Mert a legdrágábbat vesztegeti-az idejét. És a legértékesebb dolgoddal szórakoznak az életedben: az érzelmeiddel. Az álmaiddal. Vesztegeted az időt...De azt hiszem, teljesen mindegy is az ok-mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen. Ezt nem kell ragozni. Mindent meg lehet oldani, nyilván akarni kell. És ezzel az akarással vannak nagy bajok. Megdöbbentő színészek vagyunk mi, emberek, mind. Komikus szerepeket játszunk el a szerelemért-vagy az annak hitt vágyért. Hatalomért, vagyonért. Az marad csak ember ennek a förtelmes világnak, aki őszintén tud még szeretni, és magát adja. De az is fél- a többi paprikajancsitól ebben a hazug világban...ami pedig annyira szép. Széppé tehetnénk, mi, emberek. Szerelemmel, szeretettel, őszinteséggel, a másikra fordított idővel, figyelemmel."
