"Meg kell halnunk egy életünkben, hogy beléphessünk egy újba."
Köszönöm,hogy itt voltatok....
Darányi Ildikó
Hétköznapi vallomás
Benne vagy az ébredésben.
Benne, amikor álmosan tekint rám,
az ágyam mellett váró első,
éber pillanat.
Benne vagy a kávém ízében.
Benne a reggelemben akkor is,
ha megkeseredik számban,
a hétfő reggel sebtében bekapott falat.
Benne vagy az útban, és az érkezésben.
Benne a percben,
amit órákká változtat ezernyi,
kínzón távol tartó munkamozzanat.
Benne vagy az estben.
Benne a fellobbanó vágyban,
melyet kábult pilláimra csókol
a megfáradt alkonyat.
Benne vagy az éjben.
Te vagy a sötétben folyton fénylő csillag,
aki éberen őrzi,
rólad megálmodott, legszebb álmomat.
Karsay Mária
Kellenél
Kellenél, amikor a bíbor hajnal
buján borítja a tűztorony ormát,
amikor fényárba halva
átadja a csend éji nyugalmát.
Kellenél, amikor köd csókolja
a térdeplő házak tűnő falát,
amikor képzelet pótolja
a zivatar takarta utca sorát.
Kellenél, amikor álmom
vágyba fonva sikolt feléd,
amikor csókod nem forr a számon,
csak a szívdobbanásom remél:
KELLENÉL
Tasnádi Györgyi
Per-verzió
A nyakamra
kulcsolod kezed,
nem, még nem
érintelek.
Két szemedben
vágyra járt tánc
per-verzió,
ez szívdobbanás.
Lecsókolod
testem láncait,
bőrömre égve
élnek álmaid.
Szorításba fordult
karmol-ás
- tagadó, de igen:
lángolás!
"Ezeregyéjszakás kalandnak ígérkezel. Ha az is kevés lesz, hosszabbítunk."
Ha a kéz bűnt követ el: a kéz bűnös. Ha a szem bűnt követ el: a szem bűnös. Ha a félelem bűnt követ el: a félelem a bűnös, s ha a vágy bűnre hajlik: a vágy a bűnös. De a lélek soha.
Müller Péter
"Valahol e világon kívül,valamikor az időn túl valami körülöttünk vagy bennünk megállt,összefogództunk érintések nélkül, percek kövein jártunk léptek nélkül,és egymáshoz jutottunk utak nélkül.."
Szabó T. Anna
Lenni a mindent
Mit akarok? A levegőt, egészen.
Hogy áramlása bizsergessen át.
Hogy ürességet foglaljon a térben,
tűzzé telítse az energiát.
Lenni, a mindent vonzó mágnesesség
két kíméletlen pólusa között
(lenn hideg föld, fenn nappá robbanó ég)
és érezni a selymes levegőt.
Úgy bomlani ki minden mozdulatból,
mint szárnycsapásból lebegő madár,
ahogy a tágas, áramló magasból
a célra tart, a zuhanásra vár.
Telítődöm a tűzzel: lebegek.
Magamban hordom saját egemet.
