A levél nem elég... a telefon sem. Csak a találkozás. Mert kell a közelség, az érintés, a mosoly, kellenek a szemek. Kellenek ezek a pillanatok, a találkozások. Hogy a lélekben megrajzolt képet a valóságban tudjuk kiszínezni, hogy az álomba beköltözzön a valóság, hogy az ünnepnapok mellett meglássuk a hétköznapokat is. A Másikat.
/ Csitáry-Hock Tamás /
Tudom milyen türelmetlennek lenni. Mindent tönkretesz: a pillanatokat, a napjaidat, mindent, mert már ott akarsz lenni, amire még meg sem értél. Bízz abban, hogy van tökéletes időzítés, ami téged támogat, téged erősít, mert azt akarja, hogy el tudd viselni azt, ami rád vár. Hogy meg tudj birkózni vele, hogy fel tudd vele venni a kesztyűt, de hidd el, minden napnak jelentősége van. Egyetlen nap sem történik meg véletlenül, egy találkozás, egy benyomás mindent megváltoztathat. Megváltoztathatja a gondolataidat, azok meg az életedet. Tiszteld a pillanatot, tiszteld, ha még nem hozta azt, aki majd segít, mert fogja. Csak bízz benne. ... Ha az élet magadra hagy, nem véletlenül teszi. Célja van vele, tanítani akar, segíteni, ugyanis zajban nem hallod meg azt, amit meg kell hallanod - de aki egyedül van, annak kinyílik a szeme, az mindent látni fog. Látni fogja a leckéket, az okokat, és a szívét - a saját szívét.
/ Oravecz Nóra /
