s.c.

 

 

 

"Érezte, hogy nagyon hasonlítanak egymásra. Két magányos ember repül a szélben, mint a pitypangmagok, és cipelik egymás kívánságait. Persze, megijedt az érzései miatt. A hite minden morzsájával szemben állt ez az érzés, de hiába próbálta, a szíve mégis gyorsabban kalapált, amikor a bõrük egymáshoz ért, és nem bírta megállni, hogy ne keresse, ha úgy gondolta, a közelben lehet. Nem tudta megakadályozni, hogy megszállja gondolatait. (...) Akkor is a karjai közé keveredett, ha nem tárta ki õket. Hívatlanul állított be, mégis kinyílt elõtte minden ajtó, újra meg újra. Vonzotta a jelenléte, vonzották az érzések, amelyeket kiváltott belõle, vonzotta a csend, és vonzották a szavak. Beleszeretett."

 

 

 

 Elképzelt csók a hatalom
Ez a világ másolt papiron
Lázadtól hût a nyugalom
S a vére maga-magamon.

Húnyd le most lassan a szemed
Holnap történt meg, mi lepereg
Hozzád ért az órám, s leszakadt
Sírásod mega-megakad.

Nincs álmunk könnyû idején
Nincs kastélyunk hûs kocka kövén
Alszik most kényes bizalom,
Akarod s aka-akarom....