"...egy-egy észrevétlen tetted
vagy jó szavad, mely nyugtat valakit,
újabb erõt ad küzdelmes hitemnek,
mint jó kéz, ha lázas szívre tapint."
"Milyen közel állnak egymáshoz: adni - kapni, ajándékozni - elvenni, tisztelni - megalázni, odafigyelni - elvárni, elengedni - kényszeríteni, megbocsátani - haragudni, megbízni - gyanakodni, együttérezni - közönybe burkolózni, hinni - kételkedni...
A választani tudás az igazi tudás. A jó ember ritkán téved."
A gyermekek akkor a legkomolyabbak, amikor játszanak. Olyankor tanulják, hogy mi is az az élet.
/ Michel Buton /
József Attila
Az én ajándékom
A szívem hoztam el. Csinálj vele
Amit akarsz. Én nem tudok mást tenni
És nem fáj nekem semmi, semmi, semmi,
Csak a karom, mert nem öleltelek.
Oly fényes az még, mint új lakkcipõ
És lábod biggyedt vonalára szabták,
De ruganyos, mint fürge gummi-lapdák
És mint a spongya, mely tengerbe' nõ.
Két fájó karral nyújtom mostan néked
És fáradt barna szóval arra kérlek:
Ha eltiporsz is füvet, harmatost,
Ha elkopott a lakktopánka egyszer
S ki megfoltozza, nem terem oly mester,
Az uccasárba akkor se taposd.
"Ha jönni látlak, elhomályosul szemem elõtt minden és tûz fut végig testemen. És a hangod zenéje csaknem alélttá tesz, és éget és borzongat, mintha jégdarabbal érintenének. És remegés fut végig tagjaimon és siketítõ zsongás zeng és bong fülemben, és nem tudom olyankor, hogy mitévõ legyek. És könnyek gyûlnek szemembe, de mégis kacagni szeretnék örömömben, és ha beszélni próbálok, reszket a hangom, és valami görcsösen összeszorítja a torkomat, hogy nem bírok lélegezni, s a kín összefacsarja szívemet. És hogy mit érzek még, nem tudom elmondani mind, de azt tudom, hogy mikor velem vagy, az az élet, és mikor elhagysz, az a halál."
Ikrek
Azt mondják, hogy Janus arcait viselem:
és mindenben túl megbízhatatlan vagyok,
hogy nekem csak játék az igaz szerelem;
's oly' áldatlanok velem a kapcsolatok.
De, vetted-e a fáradtságot egyszer, ím`;
hogy íriszembe nézve kutasd lelkemet
`s megérthesd igazán változó arcaim:
hogy lefejtsd a világtól védõ réteget...
Levegõ-jegy vagyok - egy kósza fuvallat,
akit semmi földhözragadt nem érdekel:
változó vizet simítok sóhajommal,
de vihart támasztok szerelmemért, ha kell.
/ Schifter Attila /