s.c.

A szeretet kiolthatatlan öröktûz, amely melegít, de nem éget, érlel és alakít erõszak nélkül. A szenvedélytõl az különbözteti meg, hogy nem köt csereüzletet, és nem ragaszkodik. Szétszórja önmagát, mint a Nap.

/ Szepes Mária /

Aki szeret, ha magányra is van kárhoztatva, nincsen egyedül soha, az a másik a csöndjében is benne van, ... aki pedig nem szeret, annak a csöndjében a békétlen világnak a békétlen zaja van.

/ Valkócziné Katalin /

Most már a nyelvvizsga is kipipálva,83 illetve a 84% azért elég jó arány úgy érzem,és most,hogy így belevetettem magam a munkába,elõre is:

Áldott karácsonyt kívánok mindenkinek!

B. T. Greive "-"


Azoknak, akik akkor is hittek bennem,
amikor én már nem hittem magamban.
Azoknak, akik elsöpörték arcomról a gondokat egy mosollyal.
Azoknak, akiknek a szeretete és a nevetése szárnyakat adott,
és kékre festette az eget.
Azoknak, akiknek nem tudom eléggé megköszönni ebben az életben,
talán a következõben sem.

A barátaimnak.

Hónyomok

Most, hogy igen, vagy sem, vagy éppen létezik,
minden most igen, vagy esetleg szétesik,
vagy nem, vagy talán, azazhogy hóemberek,
emberek a hóban, a hóban hempereg,
és lennék hó, az jó, a hóban hógolyó,
s a jóban hógolyó, folyócsepp, cseppfolyó,
mert mind semmi, a kislibák, a hogy, s a tán,
és igyekszem felfogni, hogy elõtt s után,
s hogy igen, aprósütemény, avagy semmi,
semmi sem, nem valami sem, jönni-menni,
de az is lehet, hogy menni-jönni talán,
s vajon hogy került ez a szék ide alám,
alám a szék, a szék alá én, vagy után,
sután, vagy a szék elõtt csücsülni bután,
és ha ott csücsülni, én fel nem költeném,
de hogy került most ide ez a költemény?

/ Székely Csaba /

Amíg képes

A mindenségben minden

míg képes, addig õriz,

harangszót a szél,

fák a rájuk hullt havat,

az ég, a föld

a nap tündöklését,

- téged én, míg élek,

addig tartalak...

/ Hollósy Tóth Klára /

"Várlak, hogy elmondhassam:légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tûz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihûlni magunk. Mert egyedül, egyedül olyan iszonyatos.."

/Latinovits Zoltán levele Ruttkai Évához-részlet/