s.c.

" Tudod, milyen átkelni az óceánon? Hetekig nem látsz mást, csak a vizet, tökéletes és üres. A félelem szorításában élsz. Félsz a vihartól. Félsz a betegségektõl. Félsz a végtelenségtõl. Ezért a félelmet beûzöd a hasad mélyére. A térképet nézed. És az iránytût. Jó szélért fohászkodsz. És reményért, tiszta, csupasz, törékeny reményért. Elõször nem több, mint köd a látóhatáron. Hát figyelsz. És figyelsz. Aztán egy folt, egy árnyék a vízen. Egy napig. És még egy napig. A folt lassan szétnyúlik a látóhatáron, alakot ölt, mígnem a harmadik napon már el mered hinni. El mered suttogni a szót: Föld. Föld. Élet. Feltámadás. Az igazi kaland. Elõtûnik a roppant ismeretlenségbõl, elõ a végtelenségbõl, és új élet lesz belõle. Ez, Felség, ez az Újvilág."

Életár

Új napra ébredsz,
S emlékek sodornak el
Az alkonyatig..

/ Vékony Andor /

Hamis vitorlák


Úgy sejtem, létezik bennem egy kis, kerek
sziget, valahol úton a szívtõl az agyig,
egy sziget, ahol a szavak elrejtõznek,
míg a csavargó ihlet végre megérkezik.

E szószegett, vézna napokon magam is
elbújok itt - gyakorlott, rongyos hajótörött -,
s tûröm, ahogy a vers, mint hófehér, hamis
vitorla jön, majd ködbe vész homlokom mögött.


/ Sárhelyi Erika /

" Néha az ember azt hiszi, hogy jön majd valaki, aki magával hoz egy másik világot... Aztán rájössz hogy õ is ezen a Földön él... Pedig pont ez a lényeg... Hogy jöjjön valaki, aki ezen a Földön él... És hozzon el egy világot... De ne egy másikat, hanem ezt... A miénket... Csak kicsit másképp... Jöjjön valaki, akivel máshogy látod a világot... Akivel máshogy éled meg a mindennapokat... Akivel szebbek lesznek az álmos reggelek... És még szebbek az éjszakák... Akivel a percek óráknak tûnnek, az órák pedig perceknek... Aki ott tud hagyni a szívedben valamit, ami akkor is segít szebbé alakítani a valóságot, ha õ nincs melletted..."

A gondolatokban úszok
és elmerülök mélyebben
kell a csókod
mert nélküle nem lélegzem

Egyik hullám után
érkezik egy másik
álmomat lefesti
amely valósággá válik

A nap csendben ereszkedik
a vízre ezen a ponton
te vagy legfényesebb
jel a horizonton

Elérek a partig
ahol biztonságban vagyok
s ha szökõár úgy sodor
örökké veled maradok

/ scyzophren /

" Még mindig esik... Lehet, hogy ez nem olyan zápor, ami egyik percrõl a másikra eláll, mint ahogy én képzeltem. Talán egyik sem olyan. Végül is az élet esõs napok sorozata. De elõfordul, hogy nem mindegyikünknél van esernyõ. Ilyenkor szükségünk van másokra, akik hajlandók megosztani ernyõjüket egy ázott idegennel egy esõs napon.."